Tulajdonképpen bármely kutyafajta alkalmas erre a munkára. De ahhoz, hogy jó mentőkutya legyen belőle nagyon sok feltételnek kell megfelelnie.
A legjobb, ha már egész pici korban megkezdjük tanítását. Ismertessük meg mentési helyzetekkel, idegen emberekkel, szagokkal, zavaró tényezőkkel, romos helyekkel. Természetesen mindezt korának és érettségének megfelelő szinten.
Ne gondoljuk azonban, hogy egy felnőtt kutyát már nem lehet erre a munkára képezni. Egy jó idegrendszerrel rendelkező kutya gyorsan megtanulja a környezeti változásokat, alkalmazkodik hozzá, és még élvezi is, hogy dolgozhat.
Fontos a kutya természete. Legyen kiegyensúlyozott, kiváló szaglású. Ne legyen agresszív, hiszen munkája során több kereső, mentőkutyával is együtt kell dolgoznia.
Jó kondíciójú kutyával lehet csak dolgozni. Sokszor 24 órán át is munkában van. Beleértve az utazást, készülődést, bevetést is.
Nyomkövető kutya
Területkutatás
Romkutató kutya
Vízimentő kutya
Hegyi mentőkutya
Hullakereső kutya
engedelmességi
őrző-védő
nyomkövető
BH vizsga (engedelmességi, közlekedésben tanúsított viselkedés)
IPO I.
IPO II.
IPO III.
A munkakutyának három ágazat feltételeinek is meg kell felelni. Nem minden fajta és egyed alkalmas erre a feladatra.
Biztos, kiegyensúlyozott és a munkához szükséges jó ösztönképességgel rendelkező kutyák tudják magas szinten teljesíteni a vizsga feltételeket. Ez bizony a gazdi számára is szorgalmat, nagyon sok munkát és szakértelmet kíván.
Itt feltétlen igaz, hogy szakember nélkül ne képezzük kutyánkat. Az őrző-védő munkát otthon semmiképp ne gyakoroljuk, főleg ne saját magunkon! Ehhez képzett segédek állnak rendelkezésükre. Nem biztos, hogy a harcias segéd a jó segéd. Az igazi szakember a kutyára szabva alakítja ki az edzéstervet.
Nyomkövetési feladatok megtanítását is hozzáértő kutyakiképzővel tegyük meg. A gazdinak tudni kell, hogy a nyomkövetést kora reggel érdemes megkezdeni. Ez bizony korai kelést jelent az edzés napján.
A honlapom kezdő oldalán egy agility edzés néhány pillanatát láthatják. Ennek lényege, hogy egy akadálysorból álló pályán, úgy kell végig vezetni a kutyánkat, hogy akadályok felett verőhibája ne legyen. A palánk, hinta és a palló zónás akadálynak számítanak, ami azt jelenti, hogy az akadályok alján - a képünkön kék színnel befestett részt, a kutyának fel,- leugráskor érintenie kell. Ha ezt nem teszi, hibapontot kap. Ezt pedig a kutya biztonsága érdekében találták ki. Képzeljük el, ha egy palló tetejéről, egy kis tacskó, csak úgy leugrana. Belegondolni is merész, mennyire maradna épen a gerince.
Kétségtelen, ez a sportág jó kondíciót kíván a gazditól is. De, higgyük el megéri. Különösen a mozgékony kutyák részére kiváló időtöltés. Nagytestű kutyáktól egészen a kis termetűekig bármely fajta kutya végezheti ezt a sportot.
Erről szinte mindenkinek a vizsla és a puli jut eszébe. Pedig a retrieverek, labradorok, mudik, sőt a kuvasz is kiváló képviselői ezeknek a sportoknak.
Ugye mindenki ismeri Homoki Nagy István: Gyöngyvirágtól lombhullásig c. filmjét, amelyben megismerkedhetünk a zsemlyeszínű magyar vizslával és a kis termetű drótszőrű foxival. Vagy a film további részében a kis tacskóval. Ez utóbbiak kiváló kotorék ebek.
Vagy azok a kutyák, melyeket sérült vaddisznók felkutatására használnak.
A jó vadászösztönnel rendelkező kutya belső képességeit használjuk fel tanításukhoz, hogy megismerje a zsákmányt és a vadászat fogásait.
A vadászösztönből eredeztethető, és azzal rokon a terelőösztön. Ahogy a zsákmányállatok csordáit terelik a kutyák, ezt az etológusok "pásztorolásnak" nevezik. Tanítással mutatjuk meg nekik, hogy a csordában lévő állatokat bántani nem szabad, csak a gazda által megjelölt helyre beterelni.
A terelőkutya-fajták nagyon kemény un. "juhászkampó-szelekción" mentek keresztül. Csak azok az egyedek maradhattak meg, melyek a csorda, nyáj üldözését kontroll alatt, irányításra végezték. Azok az egyedek, melyek önállósították magukat és még meg is harapták a gazda nyájában a juhot, birkát stb. azokat könyörtelenül kivették ebből a munkából.