Amitől megbetegethet kedvencünk

Mérgező növények

Sok lakást díszíti a trópusi kutyatejfélékhez tartozó csodacserje, melynek fehéres tejnedve mérgező. Külsőleg irritálja a bőrt, elfogyasztása erős hányást, hasmenést, vesebántalmakat okozhat. Olykor tudatzavarhoz is vezethet, néha a mérgezés halálos kimenetelű. A mintegy 600 fajt magában foglaló kankalinnemzetség egyetlen tagjának, a szobai kankalinnak levélszőrei erős bőrirritációt képesek előidézni, hólyagképződéssel, viszketéssel kísérve. A csucsorfélék talán legismertebb hazai képviselője, a korallbokor ember számára csupán enyhén veszélyes. Gyakran a szép, piros bogyókat próbálják megkóstolni a gyerekek, de csak nagyon nagy mennyiség bekebelezése okoz rosszullétet, hányást, hasi fájdalmakat.
.
A kutyáknál azonban többször diagnosztizáltak súlyos bélgörcsöket, keringési zavarokat, sőt halálos kimenetelű mérgezést is.

Diffenbachia
 


Heves tüneteket okozhatnak a különböző Diffenbachia-fajok is. E dísznövények levele és szára sérülés esetén olyan anyagot választ ki, mely erősen irritálja a száj nyálkahártyáját, duzzadást, viszketést, sőt légzési zavarokat is okozva, ha a kutya lenyeli ezt az anyagot. Mivel a diffenbachia igen heves reakciókat vált ki, ritkán kerül sor nagyobb mennyiség elfogyasztására, mely már károsítaná a gyomrot és a beleket is. A szembe kerülve viszont komoly kötőhártya-gyulladást okoz.

Leander
 

.
Kedvelt szobanövény a leander is, mely alkaloidákat és glikozidokat tartalmaz.Ezek az anyagok rosszullétet, heves hányást, hasmenést okozhatnak. Embereknél gyakori a fejfájás, előfordulhatnak keringési zavarok is.


Tuják
 

.
Melyik kutya ne szeretne botokat, ágakat rágcsálni? Nem mindegy azonban, melyik fa vagy bokor ágáról van szó! Bűnügyi regényekből is ismerős lehet a tiszafa, mely korábban kedvelt eszköze volt gyilkosoknak, és öngyilkosoknak egyaránt. A piros bogyó húsának kivételével a növény minden része igen mérgező! Hasonlóan veszélyes az aranyeső, melynek főleg a magjai ártalmasak, de ágainak rágcsálása is mérgezési tüneteket okozhat. Szerencsére a tujákat legtöbbször csak megjelölni szokták kutyáink a levelek ugyanis gyulladást okozó hatóanyagot tartalmaznak, súlyos esetben visszafordíthatatlan folyamatot indítanak el a májban és a vesében.

Puszpáng vagy buxus
  

Az örökzöld puszpáng vagy buxus levele, sőt kérge is mérgező: hatóanyaga hányást, hasmenést, bélgörcsöket okoz, sőt a központi idegrendszer bénulását is előidézheti. Karácsonykor a csillagszóró és a lametta mellett maga a karácsonyfa illetve a fagyöngy lehet veszélyes kutyánkra nézve. A fagyöngy termésének, leveleinek vagy ágainak elfogyasztása apátiát és mozgászavarokat okoz. Kezelés hiányában a testhőmérséklet csökken, a keringés összeomlik. A fenyőfa esetében a tűlevelek aromatikus olajtartalma irritálja a száj és a torok nyálkahártyáját, illetve a gyomrot és a beleket. Heves reakciók nem lépnek fel, de előfordul, hogy a kutyának sokáig nincs étvágya. Érdekes, hogy már az ágakkal kapcsolatba került víz ? pl. esővíz, víz a vázában ? is kiválthatja a fent említett tüneteket. Ha kutyánkat mérgező növény elfogyasztásán kapjuk rajta, az állatorvos által beadott hánytató általában megakadályozza a káros következményeket. Hatékony lehet a gyomormosás vagy valamilyen, a mérget megkötő anyag beadása. Fontos a gyors beavatkozás, ne halogassuk az állatorvos kihívását!

 

További képek mérgező növényekről!

   DATURA                                                                  

  ASZPARAGUSZ   

  BEGÓNIA

KALAPÁCS CSERJE  

    

  BOROSTYÁN       

     

CIKASZ PÁLMA    

      

FIKUSZ

 

                          

flamengó virág    

   

    Korall bokor     

                  

  Kroton                  

 

                 

       Pachypodium     

              

  Philodendron      

         

   Primula

 

         

                    Kutyatej    

                      

            Rákvirág  

                     

   Scheffera

 

           

   Anyósnyelv  

                            

   Szellőrózsa   

                    

  Tölcsér

jázmin



Betegségek:
Ugye Ön sem szeretné, ha a drága pénzen megvett kiskutya pár évnél tovább nem élne, de addig is százezreket kellene költenie a gyógykezeltetésére?
Pedig ez könnyen előfordulhat, ha nem megfelelő gondossággal tenyésztett kiskutyát vásárolunk megbízható helyről.
Persze szép és emberi dolog, ha felvállaljuk ezek gyógykezelését, ha ilyen irányú ambícióink vannak, akkor a menhelyek, fajtamentők tárt karokkal fognak várni minket, hiszen ennél nagyobb segítséget elképzelni sem tudnak. Őket megtalálják a Keverék kutyák és a Fajtatiszta kutyát ingyen! c. menüpontoknál. Ám ha ilyen nemes célok vezérelnek is minket, akkor se pénzt adjunk értük olyanoknak, akik a mi becsapásunkból akar pénzhez jutni, ezt az összeget juttassuk el inkább a beteg kutyákat gondozó menhelyeknek, mentőcsoportoknak (Az aktuális, legsürgetőbb eseteket megtudhatja, ha ír nekünk. mindig naprakész hírekkel állunk rendelkezésükre.) Az alábbiakban az egyes fajtáknál előforduló (leginkább a szaporítóknál előforduló) jellemzően öröklödő betegségek leírását olvashatja, hogy elkerülhesse őket.

Szetterek
A bőrproblémák az angol szettereknél elég általánosak. A bőrirritációnak különböző okai vannak a külső parazitáktól vagy egyszerű bakteriális fertőzéstől az allergiás kondícióig, melyet kutya atópia /felületi/ megbetegedésnek neveznek /canine atopic disease/. Az Edinburghi Egyetem által elvégzett kutatások azt sugalmazzák, hogy az angol szetterek különösen allergiásak a házi poratkára és az emberi/dander/-re. Általában a parazitákkal és bakteriális fertőzésekkel kapcsolatos problémákkal könnyebb foglalkozni, de az allergiás állapot sokkal nehezebben kezelhető. Az atópia betű szerint különös idegbetegedést jelent, és tenyészetünk bőrproblémái közül sok biztos ebbe a kategóriába esik. Az atópia megbetegedés jelei rendszerint 6-18 hónapos korban jelennek meg, és majdnem mindig lábviszketéssel kezdődnek. Ez rendszerint továbbterjed a hasra és a farok aljára, és az érintett kutya állandóan dörzsöli és harapdálja magát olyan fokig, hogy a szőre kihullik és a megtámadott terület piros, fájdalmas és néha vérzik. Néhány kutya jobban szenved az év bizonyos időszakában, különösen tavasszal és nyáron. Ez pollen vagy fű allergiára mutathat. Mások bizonyos élelmiszerekre reagálnak, és néha a szukák rosszabbul /vagy esetenként jobban/ vannak periódusuk idején, ami hormonális hatásra utal. Néhány tulajdonos úgy látja, hogy a nedves, sáros állapot súlyosbítja az állapotot, így a séta utáni gondos mosás és szárítás segít az irritációt kordában tartani. Ez a bőrprobléma típus az eseti viszketegségtő1 olyan elerőtlenítő megbetegedésig terjedhet, hogy a tulajdonosok inkább elaltatják kedvencüket, semhogy állandóan szenvedni lássák.
Különböző kezeléseket próbáltak ki az évek során - néhány működött egyes kutyáknál, de nem működött másoknál. Ha a parazita-problémák és kiterjedt bakteriális fertőzések kizárásra kerültek, rendszerint különböző étrendeket próbálnak, hogy lássák, étel-allergia okozta-e a problémát. Ha ezt a választást próbálod, légy óvatos, hogy egyszerre az étrendnek csak egy komponensét változtasd, hogy ez lehetővé tegye a bűnös azonosítását, ha az állapotban javulás mutatkozik. Általában az angol szetterek a kukoricát nem tolerálják jól, így egy kukoricamentes diétát érdemes kipróbálni. Adalékok, mint a ligetszépe oldata /eonothera/ gyakran ajánlottak, és néhány eset jól reagál a homeopátiás orvoslásra. Ha ezek a módszerek nem sikeresek, a következő lépés rendszerint a bőrbiopszia, melyet intradermális teszt követ. A bőrproblémáktó1 szenvedő kutyának rendszerint fül-problémái is vannak.
Sajnos az atópikus betegség ritkán gyógyul és rendszerint szteroidos kezelést kapnak a viszketés leküzdésére, és ez teszi a kutyáknak elviselhetőbbé az életet. Ha genetikai elem is felfedezhető, a komolyan érintett állatok nem használhatók tenyésztésre.

Süketség
A süketség olyan probléma, ami alkalmanként minden fehér kutya tenyészetben megtalálható, előfordul az egyik vagy mindkét fülön. Különböző okai lehetnek a süketségnek, a sérüléstől vagy krónikus fertőzéstől a veleszületett, örökletes állapotig, mely öröklési mód még nem teljesen érthető. Mivel néhány angol szetternek szokása, hogy süketnek lássák, amikor neki így megfelelő, néha nehéz lehet észrevenni.
Egy alomban a süket kölyök rendszerint utolsónak ébred és néha érintés kell, hogy felkeltsük. A süket kölykök azonban követik alomtársaik vezetését és így a gondos megfigyelés alapvető. A gyanút, hogy a kölyök nem hall, az új otthonba való távozása előtt igazolni kell. Sok esetben elég válasz a teszteléséhez a hangos zaj vagy fütty. Ha még mindig kétség van, az állatorvosod által szervezett "hallás által felidézett agytörzs válasz" /BAER/ teszt szükséges. Ez a próba fájdalommentes, és nem kíván nyugtatást vagy együttműködést a kölyök részéről. Süket kölykök tökéletesen boldog életet élhetnek, de nagyon elkötelezett tulajdonosra van szükségük, hogy a nyilvánvaló nehézségeket legyőzzék.

Kutya hipotireózis (pajzsmirigy csökkent működése)
A pajzsmirigy egyike a hét nagy mirigynek, amelyek az endokrin /belső elválasztású/ rendszert alkotják. A belső elválasztású mirigyek hormonokat termelnek, melyeket a vérrendszer szállít a test minden részébe.
Ezek a hormonok irányítják a test több folyamatát, mint a reprodukció, növekedési ráta, anyagcsere stb. A pajzsmirigy két lebenyből áll, és a nyakban helyezkedik el a légcső két oldalán. Ez felelős a pajzsmirigy hormonok - a thyroxin /T4/ és a trilodothyronin /T3/ - termeléséért. A pajzsmirigy hormonok irányítják a test anyagcsere rátáját, és mivel ez magába foglalja az emésztési, keringési és idegrendszert, nyilvánvaló, hogy a pajzsmirigy zavara sok különböző klinikai jelet produkálhat.
Hipotireózis keletkezik, ha kevés pajzsmirigy hormon termelődik és kering a vérrendszerben. Ezt a mirigy gyulladása okozza, vagy autoimmun thyroiditis /ami valószínűleg egy öröklött állapot/, vagy magának a mirigynek az elsorvadása, aminek az okát még nem ismerjük.
Régebben azt gondolták, hogy a pajzsmirigy problémák jódszegény étrend következményei - a jód a pajzsmirigy hormonok fontos összetevője.
Fejlett országokban ennek előfordulása valószínűtlen, mert a mai étrend /embereknek és kutyáknak egyaránt/ általában különböző forrásból eredő élelmiszerekből áll, nem csak egy területről, mely jódszegény talajú lehet . A mirigy megnagyobbodása, melyet általánosan golyvaként ismernek, komoly jódhiány következménye lehet, de ha ez kutyákon látható, mindig daganat az ok.
Mint előbb is említettük, a hipotireózis a tünetek széles változatát okozhatja, de klasszikus jelek a letargia, súlynövekedés és szőrhullás.
Minden korú kutya érintett lehet, de a leggyakoribb a középkorú kutyánál /pl. 4 éves vagy idősebb/. Gyakran az első jel, amit a gazda észrevesz, hogy a kutya lustának látszik, nem olyan lelkes a gyakorlatozásban, és hízik annak ellenére, hogy az étel mennyisége csökken.
Ez a súlytöbblet gyakran a fejen látszik, a koponyát szélesebbnek, a szemöldököt nehezebbnek mutatva. Sok tulajdonos azt hiszi, hogy kedvence "idő előtt öregszik", mivel más jel nem vehető észre.
Hipotireózisos kutyák jobban érzik a hideget, és hosszú időszakokat szeretnek meleg helyen alva tölteni. A bőr és szőr kondíciók romlanak, a legnyilvánvalóbb a szőrvesztés a farok alsó részén, ami "patkányfarok" benyomást kelt. Általában a szőr gyenge állapotúnak látszik - vékony, száraz és halott, kevés vagy semmi új szőr utánnövéssel.
Néha a bőr elvékonyodik, a sötét pigmentáció növekedésével, ami "elefánt-bőr" megjelenést ad. Emiatt a kutya dörzsölheti és harapdálhatja magát. Elképzelhető, hogy az ilyen viszketegséget néha diagnosztizálatlan pajzsmirigy problémák okozzák. Komoly esetek izomgyengeséget mutathatnak, beleértve a szívizmot, ami a szív munkájának lassulását okozza. Meddőség, a paralízis különböző fokai és emésztési rendellenességek ugyancsak lehetségesek.
A hipotireózis diagnosztizálása nehéz lehet, állatorvosod klinikai jeleket fog figyelembe venni, majd tesztelteti a vérrendszerben jelen levő pajzsmirigy hormonokat. A pajzsmirigy hormonszint igen eltérő lehet /egészséges kutyáknál is/. Fiatalabb kutyáknál magasabb a szint, és a szukáknak is általában magasabb a szintjük.
A kezelés a kutya hormonpótlását foglalja magába. Ez tabletta formában adható be és a kutya egész életében szükséges.

"Halott farok"
Az angol szettereknek időnként olyan problémájuk van, amit általában "halott farok"-nak ismernek a tenyészetekben. Ez egy fájdalmas állapot, ami szerencsére rövid életű. Ez rendszerint néhány órával a kutya fürdetése után merül fel, de úszás után is megtörténhet, vagy ha a kutya hideg napon esőben ül kint. A farokgyök nagyon fájdalmas és a kutya nem tudja emelni a farkát. A farok nem bénul meg ténylegesen, de erőtlenül lóg, és gyenge mozgatási kísérlet további gyötrelmet okoz. A szettereknek olyan mozgékony farkuk van, hogy ez a fájdalmas állapot láthatólag érinti az egész hátsó mozgásukat. Legtöbb kutyának egy-két napra van szüksége a javuláshoz. Néhány ember azt gondolja, hogy ezt az okozza, hogy a sampon irritálja a végbél mirigyeit, mások, hogy a fürdővíz túl meleg, de az a tény, hogy fürdés nélkül is előfordulhat, arra mutat, hogy valószínűleg a hideg a felelős. Mindig biztosítsd, hogy fürdés után a kutyád a lehető leghamarabb meg legyen szárítva, és éjszakára tartsd meleg szobában. Ha kutyád érintett ez ügyben, tartsd melegen és szárazon, és ha szükséges, adj neki fájdalomcsillapítót. Feltételezve, hogy a farok néhány nap alatt elkezd visszatérni normál állapotába, állatorvosi figyelmet nem igényel. Meglepő módon sok állatorvos nem ismeri fel ezt az állapotot, és mivel komolyabb dologra gondol, teszteket ösztönöz, ami felesleges.

CSÍPŐIZÜLETI DISZPLÁZIA (CsD)
A diszplázia szó jelentése: a normálistól, az egészségestől eltérő irányú fejlődés. Ha ez csípőízületben megy végbe, akkor ott az izület alkotásában résztvevő csontok, szalagok károsodnak. Többnyire a medencecsont vápája (az a csésze alakú rész, ami magába foglalja a combcsont gömb alakú fejét) fejlődik sekélyesen. Ennek következtében a combcsont nem elég feszesen illeszkedik a medencéhez. A betegség súlyosságától függően izületi lazaság és a teljes ficam között bármilyen átmeneti forma előfordulhat. A laza kotyogó ízületben az egymáson elcsúszó, egymással érintkező csontfelszínek tovább károsodnak, és ez az oka annak, hogy a fiatal kutyákban kimutatott diszplázia a későbbiekben mind súlyosabb tüneteket mutathat egyre fokozódó fájdalommal.
A tünetek: a beteg kutya fekvésből nehézkesen áll fel, sokat fekszik, keveset fut és ugrál, séta közben indokolatlanul hamar elfárad és gyakran leül, lefekszik kíméli az érintett hátsó lábat, felnőtt kutya ügetés helyett gyakran poroszkál, időnként sántikál, fedezőkanoknál párzási közönyösség, meghágási/ugrási nehezítettség vagy képtelenség. Súlyosabb esetekben a sántaság állandósulhat és teljes mozgásképtelenség alakulhat ki, néha felnyüszít, vagy vonyít az állat egy-egy rossz lépéskor. Ekkor már elviselhetetlen fájdalmai lehetnek. Azonban gondolni kell arra is, hogy a fájdalom az oka a fentebb felsorolt enyhébb tüneteknek is. Ezért is olyan fontos, hogy mindent megtegyünk egészséges csípőizületű kutyák tenyésztéséért, mert a diszpláziás kutyák egy része egész életét fájdalommal éli le. Ha egy kutyának világos a szeme, gyenge a pigmentációja, esetleg rossz a fül- vagy faroktartása, attól még boldog kutya lehet, őrizheti a házat stb. De a sántikáló, megnyomorodó kutya élete fájdalmas magának a kutyának és gond a gazdájának is.
A tünetek megjelenése függ a kutya fajtájától, a tartási körülményektől és természetesen az egyedenkénti fájdalomtűrő képességtől. Ami a magyar fajtájú kutyákat illeti, a következőket mondhatjuk. A komondor közismerten edzett fajta, jól tűri a fájdalmat, azonkívül nem izgága állat, szeret elfeküdni. Tehát rajta egy laikus csak a legsúlyosabb formájú csípőizületi diszplázia tüneteit képes észrevenni. Ugyanakkor a mozgékony és érzékeny lelkületű kistestű pásztorkutyáink, a puli, a pumi és a mudi, valamint a közepes méretű vizsla sokkal hamarabb jelét adják annak, hogy valami nincs rendben: kevesebbet viháncolnak és az izületi fájdalom megjelenésekor azt nemhogy nem próbálják leplezni, hanem néha még színésztudományukkal rá is játszanak. Ha lusta német juhászkutyát látunk, gondoljunk a diszplázia lehetőségére is.
A csípőizületi diszplázia ún. sokgénes módon öröklődik. Ez azt jelenti, hogy több, a diszplázia kialakulására ható aktív gén együttes jelenléte kell a diszplázia tényleges kifejlődéséhez. Szintén a sokgénes öröklődés következménye az enyhe és a súlyos fokú diszplázia között előforduló számos átmeneti forma. Ugyanakkor nem minden diszpláziát okozó gén működik egy kutyában. Lehetnek gének, melyek alszanak, viszont sajnálatos módon öröklődhetnek, és az utódokban aktívvá válhatnak. Erre példa az, amikor két (röntgenvizsgálattal igazolt) tökéletesen ép csípőizületű kutyától diszpláziás kölykök születnek. A népi mondás a diszpláziára is helytálló: a bajok hetedíziglen is visszaüthetnek.
A röntgenvizsgálattal a kutya fenotípusát vizsgáljuk, vagyis a csípőizületen látható, megfigyelhető elváltozásokat. Azonban azt sem a röntgenfelvételről, sem pedig a tünetek súlyosságából nem lehet megmondani, hogy a diszpláziára vonatkozólag milyen a genotípusa, tehát hogy benne hány gén és milyen mértékben hordozza és örökíti a betegséget. Az örökítés és a tenyésztés szempontjából sokkal értékesebb a mentes szülőktől származó enyhe diszplázia fokozatú egyed, mint a közepes vagy súlyos szülőktől származó mentes. Ez utóbbi kutya nagy valószínűséggel alvó géneket örökölt, mely gének őt magát nem betegítették meg, viszont utódaiban a diszplázia előfordulásával komolyan számolni kell. Minél több egy kölyök ősei közt az egészséges csípőizületű egyed, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kölyöknek is jó csípőizülete lesz.
Valószínűleg eljön majd az az idő, mikor a kutya faj génkészletét is sikerül teljes egészében feltérképezni, sőt azon génsebészeti eljárásokat végezni. Addig azonban a tenyésztők feladata és felelőssége, hogy a kutyákat minél több generáción át ép csípőizülettel tenyésszék.
A fentiekben leírt öröklődési mechanizmust a környezeti tényezők is befolyásolják.

Wolfspicc
Alopecia
Éppúgy, mint a pomerániaiaknál, a keeshondok alopecia megbetegedése is évtizedek óta, mint fajtaprobléma ismert. A szőrzetveszteség mindenesetre egy gyengébb formában lép fel. A gyéren növekvő szőrzettől a kutya bizonyos testtájain a teljes szőrhiányig is terjedhetnek a tünetek. Tipikusnak nevezhető a ritka nadrágszőrzet egészen annak hiányáig a hátsó lábak és farok területén, ahol aztán a bőr a szürkés-rózsaszíntől akár a feketéig is elszíneződhet. A nyaki részeknél és az állat oldalán is megfigyelhetőek ezek a jelenségek. A sörény és a nyak területén észlelhető vékony szőrzetet gyakran írják a nyakon rosszul ülő nyakörv rovására, holott ennek semmi köze a problémához. A szőrzetveszteség teljes nyaki kopaszsághoz és feketén elszíneződött bőrhöz vezethet.
Mint a pomerániaiaknál, itt is sok esetben mutatnak a vér és pajzsmirigy vizsgálatok normális értékeket. E betegség többségében a kanoknál fordul elő. A szőrnövekedés többféle kezelés hatására vagy anélkül, továbbá kasztrációs beavatkozás nyomán hirtelen újra megindulhat, majd ismét szünetel. Ezek hormonzavarból indulnak ki, amely azonban még a mai napig nincs teljesen felkutatva.
Az érdekelt wolfspicc tulajdonosok számára: egy információkban gazdag írás jelent meg a keeshondok alopecia betegségéről, amit Jane Saunders, az angol Keeshond Klub egészségkoordinátora, a "Keeshond Today" 2002. novemberi számában angol nyelven tett közzé.
A wolfspicc - keeshondokat szintén a Trilostane és Lysodren nevű gyógyszerekkel kezelik sikeresen manapság az alopecia megbetegedésben.
A spicc egy egészséges kutyafajta és annak is kell maradnia. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a tenyésztők és a fedeztető kutyatulajdonosok egyaránt tisztában legyenek saját felelősségükkel a fajta irányába.Csak közösen és kölcsönös segítségnyújtással van lehetőség a betegségeket már a fellépésükkor leküzdeni.

AZ EPILEPSZIA
Az epilepszia már az ókorban is ismert betegség volt, bár akkor még hol tisztelték az epilepsziást (táltosok), hol a gonosz erők rabjának tekintették az ilyen beteget. Az első tudós, aki mint az agyműködés zavarát említi ezt a betegséget, Hippokratész volt. Ha ilyen régóta ismert, és kutatott betegségről van szó, akkor joggal feltételezhetnénk, hogy már mindent tudunk róla. Hát nem. Bár az ismereteink jelentősen bővültek, főleg az elmúlt 2-3 évtizedben, de még ma is sok a kérdőjel.

Epilepszia: különböző eredetű agyműködési zavar, amelyet az agyvelő több idegsejtjének egyszerre történő kisülése okozta visszatérő rohamok jellemeznek, és különböző klinikai, laboratóriumi tünetekkel társulnak. Bonyolult meghatározás, de így helyes. Tehát ez egy olyan betegség, amelyben az agy hibásan működik, ennek következtében ismétlődően rohamok, gyakran rángógörcsös rohamok jelentkeznek, és ez a rövid ideig tartó állapot gyakran eszméletvesztéssel is jár. Két roham közötti időszakban a kutya tünetmentes, egészséges benyomást nyújt. Általában a kutya 3.-5. évében jelentkezik először a betegség, de nem ritkán már 3 hónapos korban is jöhet az első roham.

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az epilepszia örökölhetőségével. Humán adatokat vizsgálva feltűnik, hogy különböző formájú epilepsziák különböző mértékben öröklődnek. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy epilepsziás szülő gyermekénél kb. 10-szer gyakoribb az epilepszia, mint a teljes populációban. Az anya gyakrabban örökít, mint az apa. Állatorvosi adatok nagyobb %-ban mutatják az örökítést. Ezért fontos az epilepsziás kutyák kivonása a tenyésztésből.

Egy roham a következőképpen zajlik le (nem mindig így, vannak eltérő rohamformák is): A roham első szakasza a bevezető szak, de ezt csak ritkán lehet észrevenni. Ilyenkor a kutya ideges lesz, nyugtalan, vonyít, remeg. Ez néhány perctől akár egy óráig is tarthat. Ezt követi a roham szakasza, amely kezdetekor általában a kutya élesen felvonyít, majd oldalára vágódik, egész teste megmerevedik néhány másodpercre, majd rángógörcs alakul ki. Száját csattogtatja, lábai rángatódznak. Ez a görcs néhány percig tart. Közben nyálzik, szájában a nyál habbá verődik (esetleg véres habbá, ha közben megharapja a nyelvét), néha bevizel. Általában roham közben a kutya öntudatlan állapotban van. A roham elmúltával a kutya tudata lassan kitisztul, általában bizonytalanul mozog, esetleg sokat iszik, vagy eszik. Ez a megnyugvási szakasz akár több óra is lehet. Napok, hetek, vagy csak hónapok múlva ismétlődik meg a roham. Két roham közti időszakban a kutya jól érzi magát, tünetmentes. Az idő múlásával azonban a rohamok egyre gyakrabban jelentkezhetnek, egyre súlyosabbak lehetnek. Az agy minden roham után kicsit károsodhat, végül akár az állat halálához is vezethet.

Mi a teendő a roham alatt? Roham közben nem sokat lehet tenni, de érdemes a rángatódzó kutya mellől minden felborítható tárgyat eltenni, nehogy a roham során magára borítsa az állólámpát, vagy a kínai vázát. Ne tegyük a szájába a kezünket (sokat megpróbálják, hogy ne harapja össze a nyelvét), mert a mi kezünk is ellátásra szorul majd. A simogatás nem sokat ér, mert a kutya úgyis öntudatlan.

Mit tegyünk a roham elmúltával? Ekkor már érdemes nyugtatgatni a kedvencünket, rá is fér, hiszen nem érti mi történt, az egészből csak annyi tudatosul benne, hogy valami nagy baj volt, rajtunk is érzi az idegességet. Ha már lecsillapodott, van időnk feljegyezni a naptárunkba, hogy mikor történt mindez, hogyan zajlott le, mennyi ideig tartott, volt-e valami előzménye. (Ezekre később már nem emlékezünk pontosan, pedig az állatorvos szeretné tudni.) Majd hívjuk fel az állatorvost, kérjünk tőle tanácsot. Roham közben azért nem érdemes azonnal segítséget kérni, mert a roham rég elmúlik, mire az állatorvos odaérhet. Ha a roham pár perc, esetleg 1-2 óra múlva megismétlődne (nagyon ritka!), akkor viszont feltétlenül forduljunk állatorvoshoz.

A vizsgálat: Ha a rohamot epilepszia okozza, akkor vélhetőleg a legalaposabb kivizsgálás is tünetmentességet mutat két roham közötti időszakban. Azonban az ilyen betegeknek csak egy hányada epilepsziás, a többinél valamely más agyi betegség váltja ki a rohamokat (pl. vírusos, baktériumos, gombás, parazitás, toxikus, daganatos stb. agyi megbetegedések), vagy más szervek betegségei (pl. májbetegség, cukorhiány, hasnyálmirigy daganata, kalciumhiány, oxigénhiány, veseelégtelenség, mérgezések stb.). Ilyen esetekben a kivizsgálás igen részletes kell hogy legyen (vér-, vizelet-, bélsár-, liquor-vizsgálat, Röntgen, ultrahang, stb.). Az epilepszia diagnózisának kimondásához kitűnő vizsgálati módszer az elektro-encefalográfia (EEG). Ez a vizsgálat az agy működését ellenőrzi. Segítségével 80-90 %-os biztonsággal kimutatható az epilepszia, valamint beállítható a gyógyszerezés. A vizsgálatot altatásban végezzük, mert 20 percig a kutya nem mozdulhat, de még csak nem is pisloghat. A kiértékelés során el kell dönteni, hogy epilepsziás-e a beteg, az agynak mely területéről indul ki a roham, vagy nincs góc az agyban, milyen fajtájú gyógyszertől várható tünetmentesség. A diagnózis felállításánál felhasználjuk az EEG eredményét, a tulajdonos által elmondottakat (hogyan zajlik le egy roham stb.), illetve az egyéb vizsgálati eredményeket.

Gyógykezelés: A lehetséges gyógyszerek közül ki kell választani azt, amely hatásos lehet, könnyű adagolni (napi kétszeri adagolásnál ne legyen több, hiszen sokan nem tudnak a munkájuk miatt délben is tablettát adni a kutyának), és az ára is elfogadható legyen (a gyógyszerek ára havonta sok száz és sok ezer forint között mozog). Gondolnunk kell arra is, hogy a kutya hajlamos a beadott tablettát szájában elraktározni, és később kiköpni. Ezért javaslom, hogy a tablettát kis májkrémes galacsinba dugva adjuk be a kutyának. A gyógyszerek nem mindig hozzák meg a várt hatást: az epilepszia gyógyíthatatlan betegség, csak a tüneteket, tehát a rohamok számát lehet mérsékelni, esetleg megszüntetni. Néha előfordul, hogy a már régóta szedett gyógyszer mellé más tablettákat is kell előírni, vagy a gyógyszerelést alapjaiban kell megváltoztatni. Ilyenkor az eddig szedett gyógyszert fokozatosan csökkentve, az új adagját általában fokozatosan növelve történik az átállás. Mindez csak állatorvos pontos előírása alapján történhet meg. A hirtelen gyógyszerváltás, vagy gyógyszerelvonás életveszélyes állapotot okozhat.

A megfelelő gyógyszerezés ellenére előfordulhat, hogy egy-egy roham mégis jelentkezik. Ez nem feltétlenül a gyógyszer hatástalanságára utal, hiszen a rohamokat gyakran kiválthatja egy-egy külső tényező: előre nem várt sokk-hatás, vagy hideg-meleg front gyors váltakozása, esetleg a szomszédban egy tüzelő szuka stb.

Fontosnak tartom, hogy pácienseim gazdáival havonta legalább egyszer beszéljek telefonon. Ilyenkor elmondják, hogy mi történt az elmúlt egy hónapban: volt-e roham, mennyire volt nyugtalan a kutya, hogyan viselte a váratlan eseményeket.
A legnagyobb öröm mind a kutyatulajdonos, mind az állatorvos számára, ha kb. 1 rohammentesen eltöltött év után sikeresen leállíthatjuk a kutya gyógyszerelését.

Szőr és bőrproblémák
A kutyák bőre nagyon érzékeny. Védelmét a szőr látja el, kivéve a kopasz fajtákat. Minden egyes un. elemi szőrszál kapcsolatban áll egy faggyúmiriggyel.
A kutyák bundája tartalmazhat másfajta szálakat is. A puhább, finomabb szőrszálakat másodlagos szőrként is nevezik. Ezeknek lehet, hogy nincsen ilyen mirigyük.
Minden elemi szőrszál mellett lehet akár több másodlagos szál is, de csak az elemi szálak szerkezetét erősíti egy váz. Ezek erősebbek. Főként a nyak körül, a nyakszirten és néha a farok szőrzetében találhatóak meg.

A zsírmirigyek funkciója egy olyan láthatatlan olaj termelése, ami megvédi a szőrszálakat, rugalmassá és ellenállóvá teszi őket a szennyeződésekkel, porral, nedvességgel szemben, így azok nem jutnak el a bőrig, ahol ezek irritációt okozhatnak. A rendszeres fésüléssel tisztán tarthatjuk a szőrt, serkentik az olaj termelését és eltávolítja az elhalt sejteket ezzel is serkentve a termelődést.

Másrészről a fürdetés, úszás eltávolítja ezt a természetes olaj réteget, védelem nélkül hagyva ezzel a szőrt, utat engedve ezzel a szennyeződéseknek, amik azután irritációt okoznak a bőrön. Szintén ez a természetes réteg biztosítaná a bőr rugalmasságát és tisztántartását. Ennek hiányában kiszárad, érzékennyé és sérülékennyé válik. Ez bizony viszket.
A szőrproblémák általában a nagyon meleg nyári időszakban jönnek elő. A bunda szigeteli a kutyát attól a bizonyos ponttól, ahonnan a kutya gyorsan túlmelegedne, ami a bőr kipirosodását és szintén viszketést okoz.
Ilyen helyzetben a természetes olajok besűrűsödnek és elveszítik azt a képességüket, hogy könnyen eloszlanak a szőrszálak egészén. Ez lehet az oka annak, hogy a mirigyek csatornái eltömődnek és ez csak súlyosbítja a problémát.

Ugyanez a körülményáll fenn a vedlési időszak alatt, mikor a kihulló másodlagos szálak, az elhalt sejtek eltömik a csatornákat a bőr felszínén.

Ezek a problémák az összes kutyánál előfordulhatnak, de egyes fajták sokkal érzékenyebben erre másoknál.
A tenyésztők ki tudják szelektálni ezeket a bőr problémákkal küzdő egyedeket, akik nem reagálnak jól az aktuális külső hatásokra, mint pl. a bolha.
Ezek a bőrproblémákat a bőrön összefoglaló néven ekcémának nevezik.
Az elsődleges jelei ennek a vakarózás és a bőrön található sebek, kopasz foltok a szőrtakarón. Ebben a stádiumban a kutya még kezelhető különféle fürdetőkkel, spray-vel, bolha elleni porral. A fekhelyét sem árt kezelni valamilyen hasonló hatású készítménnyel, ami elpusztítja az élősködőket és megakadályozza elszaporodásukat.
Minden olyan helyen ahol a kutya előszeretettel tartózkodik, mossunk fel gyakran, elkerülendő a por okozta kellemetlenségeket. Ezzel megakadályozhatjuk többek között az élősködők elszaporodását is.

Ezen a területen a szőr borzoltabbnak tűnik, és az alatta lévő bőrfelületet megvizsgálva apró sebeket találhatunk.
Ha a bőr sebes olyan száraz atiszeptikus, fertőtlenítő készítménnyel (hintőporral) kezeljük, ezek könnyen beszerezhetőek a szupermarketekben. Ezek azonban csak addig használhatóak, amíg a bőr felületi sebei kicsik.
A szőr átfésülhetjük, hogy visszanyerje eredeti formáját, de semmi esetre se nyírjuk. Ezzel csak nagyobb teret biztosítanánk a kutyának arra, hogy a viszkető területet rágja, vagy vakarja, és még jobban kitennénk a környezeti ártalmaknak (víz, szél, napsütés, por és kosz)
Ezzel csak rontanánk a helyzeten.

Egyéb készítmények, olajok, krémek használatával is csak még több problémát okoznánk, ezért inkábba maradjunk a száraz készítményeknél. A száraz hintőpor lepereg a bőrről, amíg a nedves olajos készítmények elősegítik a por sebbe jutását fokozzák a viszkető érzést.

Mindig gondoskodjunk az élősködők elleni védelemről, mert már egyetlen bolha is okozhat komoly ekcémát az arra hajlamos egyedeknél.
Nézzünk meg néhány tényezőt, ami érzékenységet okozhat a kutyánál:

megváltozik az étrendje
új csemegét kapott
nagyon meleg van
vedlik
kiszáradt vagy nem koszos a nemi szerve
bármi megváltozott körülötte
fürdetve volt
sampon vagy balzsam maradt a szőrén
A bolhák mindig gondot jelentenek a fülben, orrban, a farkon, és egyéb érzékeny területeken.

Amikor a bőr kisebesedett
Az első tünetek után akár már 12 órával is elterjedhet egy nedves levedző viszkető ekcéma.
A legérintettebb területek a farktő hátulja és alja. Amikor a terüket már vörös, sebes, levedző és igen kellemetlen szagú, az állatnak nagyon sürgősen állatorvosi ellátásra van szüksége! Nem okos dolog várni és nézni az állat szenvedését, mert az állapota csak egyre rosszabb lehet.
Azonnal forduljunk állatorvoshoz!


A Wobbler Szindróma
Wobbler Szindrómát a nyaki gerinc (nyak) elvékonyodása, deformitása okozza.
Az alsó nyaki hátgerinc nyomást gyakorol a gerincvelőre köszönhetően a hátgerinc deformitásának, illetve annak, hogy a hátgerinc nem illeszkedik megfelelően.

A nyomást okozhatják a következők, vagy akár ennek kombinációi is:

A gyenge ínszalag nem tartja a helyén a gerinc részeit, ezért az szabálytalan mozgást enged a gerincnek, a nyak különféle irányban elmozdul, ez a gerincvelő becsípődését okozza.
Az ínszalag hyperpláziája. Normálisan ezek vékonyak, és a rugalmas ívek lazán helyezkednek el a szomszédos csigolyák íveinél. Csak ez alatt van egy kis felhám rész, ami a gerincvelőt fedi. Az ínszalag megnagyobbodásával ez a felhám rész módosul és az ín, közvetlenül a gerincvelőt nyomja.
A csigolyák deformitása, ez bekövetkezhet különféle módokon:
a gerinccsatorna átmérője túl kicsi, ezért kevés a hely a gerincvelőnek
aszimmetrikus hibás porc, ami becsípődést okoz
a csont növekedési rendellenessége, ami szintén becsípődést okoz
a koponya rendellenessége, ami becsípi az idegeket.
Ezek okozhatnak akár enyhe, vagy komoly változást a kutya testtartásában. A döntő diagnózist azonban az a vizsgálat hozhatja, amelynek során festékanyagot juttatnak a gerincoszlopba, és a nyakról röntgenfelvételt készítenek.

Az érintett fajták a dobermann és főként a fiatal dogok. A dobermannok a kölyök korban jelentkező Wobbler Szindrómán még túlnőhetnek.

Okok
A Wobbler Szindróma okai ismeretlenek, habár betudható a gyors növekedésnek, a helytelen táplálásnak, vagy túltáplálásnak, az életvitelnek és genetikai hibáknak egyaránt.
A hirtelen növés során a méret nő, de a súly csökken a nem megfelelő táplálás következtében.

Tünetek
A tünetek először mindig a hátsó végtagokon jelentkeznek. Enyhe koordinálatlanság a testtartásban (ataxia) ami később erősödhet és átterjedhet a mellső végtagokra is.
Előrehaladott formában a kutya járása menet közben, vagy éles kanyarnál olyan koordinálatlan, mint egy részegé. A gyanútlan gazdik gyakran úgy gondolják a dog kölyök csak esetlen, pedig lehet hogy Wobbler Szindrómás.

Német dogoknál rendszerint 10 hónapos és egy éves kor között jelentkezik, habár megjelenhet 4-5 éves vagy akár 5 hetes kutyáknál is. Dobermannoknál általában nem jelentkezik 4-5 éves kor alatt.

Diagnózis
Az állatorvos egy neurológiai vizsgálatot végez a kutyán, ami nem csak egy egyszerű, hanem egy kontraszt anyaggal végzett röntgent is jelent. Ez nem veszélyes a kutyára nézve, de meglehetősen drága. (magashegyi.harcos: ha jól tudom 20.000 forint körül mozog az ára)
A tulajdonosnak tanácsos elvégeztetni a teljes kivizsgálást, mert ha mégis Wobbler Szindrómáról van szó, nem biztos, hogy a műtét a legjobb választás.

Kezelés
Szükséges a szteroidos kezelés, nyaki tartó, valamint műtét.
A műtéti beavatkozás segítségével biztosítani tudják az instabil csigolyák tartását és így felszabadítják a gerincvelőt a rá nehezedő nyomás alól. Sajnos ez további stresszt jelent, mert a szomszédos csigolyáknak így a hátgerinc újra instabillá válhat.

Sok Wobbler Szindrómás kutya élhet évekig fájdalommentesen, mindenféle kezelés vagy beavatkozás nélkül. Mások állapota viszont olyan rohamosan romolhat, hogy az egyetlen humánus megoldást az eutanázia jelentheti.

Összefoglalva
Nincsen rövid és száraz válasz arra a kérdésre mikor, és miért jelenik meg ez a betegség.
Ez az állatorvos tudomány egy új területét képezi.
Vannak meggyőző bizonyítékok, amik arra utalnak, hogy genetikai jellegű ez a szindróma, és vannak olyanok, amik arra, hogy kialakulásában a fő szerepet a táplálás játssza, és a nagytestű fajtáknál előforduló az egyéb csontelváltozások. Mindenesetre jó, ha szem előtt tartjuk, hogy a nagytestű fajták táplálásánál több odafigyelésre van szükség, mint az átlagos méretűekénél.

Ne gondoljuk viszont, hogy ha egy kicsi jó, akkora a még több az még jobb!

Fontos szem előtt tartani, hogy helyes táplálással kiegyensúlyozott és erős kutyát nevelhetünk, egészséges csontokkal, amik képesek megtartani testének súlyát.

Vizsgálja meg mindenki a saját etetési szokásait, és keresse meg a lehetőséget arra, hogy kutyája esélyeit a jobb életre javítani tudja.


Acanthosis nigricans
Ismeretlen kórtanú, ritkán előforduló bőrbetegség, kizárólag tacskókban jelentkezik, ezért feltételezhető a genetikai tényező a betegség hátterében. Egyes elméletek szerint a TSH hormont termelő hypophysislebeny csökkent működése (hypofunkciója) az alapvető kórok, amely a pajzsmirigy kiegyensúlyozatlan működéséhez vezet. A betegség fiatalkorban, már egyéves tacskókban felismerhető. A hónaljtájékon, a combok belső és hátulsó felületén jellemző a szimmetrikus sötétbarna elszíneződés (hyperpigmentáció), a bőr megvastagodása és lekopaszodása. A betegség később átterjedhet a has aljára és a fülkagylókra. Az idült jellegű, hosszú éveken át fennálló betegség lassan rosszabbodik, a bőr szürkés, kékesfekete árnyalatot vesz fel, megvastagszik, ráncokat vesz fel, bársonyos tapintásúvá válik. Sokszor a bőr szaga avas zsírra emlékeztet. Azonban vakaródzás nem figyelhető meg. A betegség megállapítása a klinikai tünetek alapján, valamint a bőr szövettani vizsgálatával lehetséges. A betegség nem gyógykezelhető, a tüneteket E-vitamin és glükokortikoidok adagolásával mérsékelni lehet.

Dr. Horváth Dávid

Szemgyulladás
Ezt sok minden okozhatja. (fertőzés, huzat, ki- vagy befordult szemhéj)
A betegség látványos jele hogy a kutya szeme piros - ami gyulladást jelez - és erősen csipás.
Ez viszketést okoz, amit a kutya hamar kidörzsöl, így nem ritkán a szőr is megkopik körülötte.
(Gamma, a hat hónapos dobermann szuka szeme a gyulladás második napján, a kezelés megkezdésekor.)

Vannak fajták, amiknél ez gyakoribb probléma, főleg azoknál, amelyeknél a szemhéj rendellenessége is gyakori.

Bármi is okozza, ha ilyen tüneteket észlelünk, azonnal fordulunk állatorvoshoz!

A probléma egy egyszerű kezeléssel rendbe hozható, de ha nem foglalkozunk vele, sokkal nagyobb baj is lehet belőle!

Oldal: Mire vigyázzunk, mitől óvjuk kutyusunkat?
Mindent a kutyákról - © 2008 - 2024 - kutyatipp.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat