A kutya tanítása

A kutya, mint tudjuk megkapta az "ember leghűségesebb barátja" címet, és a hűség melletti egyik legkiemelkedőbb pozitív tulajdonsága a magas intelligencia. Fajtánként ez az intelligencia eltérő, de összességében mondhatjuk, hogy a kutya egy rendkívül okos és értelmes jószág. Milyen egy jólnevelt kutya? Egy jólnevelt kutya mindig szófogadó, örömmel tanul új trükköket, nem verekszik, és ismeri az alapvető trükköket. Hogyan tanítsuk be a kutyust? Fontos, hogy a kutya NE legyen elkényeztetve, mindig küzdjön meg a jutalomért. Ha fiatal kutyáról van szó, akkor az első dolog ami betanítandó az a szobatisztaság. Ha emeletes házban laksz, és még nem viheted ki sétálni, akkor tegyél le egy ÁLLANDÓ helyre neki almot, és igyekezz tudatára adni, hogy neki ott kell elvégeznie a dolgát. Ha elsőre sikerül, akkor nagyon dícsérd meg, adj neki jutalomfalatot, és ő mindig ott fogja elvégezni a dolgát, mert tudja, hogy a gazdi örül neki, és jutalmat kap érte. Ha megvan a szobatisztaság, és 100%-osan tudja mi a dolga, akkor jöhet a kutya szófogadásra való betaníttatása. Ezt otthon kezdjük el gyakorolni vele, elsősorban a "marad" és a "mehetsz" paranccsal. Ha ezt otthon a kutya rendesen tudja, akkor jöhet az első póráz nélküli séta, légy éber nehogy valami butaságot csináljon amiatt például, hogy meglát egy másik kutyát. Ha teljesen szófogadó a kutya, akkor és csak akkor taníthatók be neki az alap trükkök (ül, fekszik, borul, pacsi, másik manccsal pasi, piti, stb.), amelyeket ezután garantáltan nem lesz nehéz megtanulni, csak idő kérdése :)

Egy kutya általában fél éves korától tanítható az alaptrükkökre, légy vele türelmes, és ne szidd meg ha valami nem megy neki! Ez olyan mintha neked akarnák elmagyarázni, a mikrodermabrázió jelentését, de te nem értenéd meg rögtön (jó ez lehet, hogy hülye példa volt, de egy kutya nyílván nem annyira értelmes, mint egy ember).

Egyszerű házi kedvencünket is meg lehet tanítani a társas együttélés minimális szabályaira. Anélkül sétáltathatjuk az utcán, hogy az árokba rántana minket egy macska vagy egy másik kutya láttán. Bátran elmehetünk vele vendégségbe, nem kell szégyenkezzünk, hogy a kutyus fékezhetetlenül rohangál a lakásban, feldönti a kis gyerekeket és mindent összepiszkít. Ez a képzés alapfoka, a szocializáció és a nevelés.
A képzés az a célirányos tevékenység, amikor kutyánkat megtanítjuk mindarra, amit egy adott tevékenység során elvárunk tőle (nyomkövetés, őrző-védő képzés, vadászat, agility, segítő tevékenység, vakvezetés, fogyatékosokkal vagy gyerekekkel végzett terápiás, illetve fejlesztő munka, stb.). Ez komoly, évekig tartó, nagy kitartást és következetességet igénylő feladat, mind a kiképző személy, mind a kutya számára, de a vele járó öröm, hogy a kutyám velem dolgozik, a kommunikáció ember és az állat között kialakuló magas foka, az elért eredmények mind-mind továbblépésre inspirálnak.

              

Pórázon vezetés

A kutya feladata, hogy a vezetője mellett haladjon lépésben és futásban egyaránt

Sétáláskor a kutya helye mindig a bal oldalunkon van. Vedd pórázra a kutyát, de ne engedd túl hosszúra, viszont ne is feszüljön. A "Lábhoz!" vezényszóval indulj el vele, és ha eltávolodna előre, határozottan rántsd vissza a pórázzal, és szólj rá ismét. A kutya vállának egy vonalban kell lennie a lábaddal. Ha egyenesen már jól követ, akkor próbálkozhatsz a bal és a jobb kanyarodással. Balra forduláskor lépj ki egy nagyobbat a kutya elé balra. Ezzel elkerülöd, hogy tovább haladjon egyenesen, mert a lábad balra fogja téríteni. Jobbra forduláskor mikor fordulsz, rántsd jobbra a pórázt, ne engedd, hogy előre menjen.

Behívás

A fegyelmezett kutyától elvárjuk, hogy hívó szóra vagy jelre azonnal gazdájához visszatérjen.

Ez az egyik legfontosabb, legalapvetőbb és a legnehezebb feladat, amit a kutyának tudnia kell.
Eleinte gyakoroljuk úgy, hogy a kutyánk pórázon van. Távolodjunk el tőle, forduljunk felé, és adjuk ki a "hozzám" vezényszót. Ha erre nem kapná fel a fejét, akkor előbb hívjuk a nevén. Ha erre sem reagál, próbáljunk meg távolodni tőle, vagy guggoljunk le, esetleg mutassuk fel egyik kedvenc játékát.
Semmiképp se szidjuk össze, ha nem engedelmeskedik, ne rángassuk, ne üssük meg, ugyanis később nem szívesen jön hozzánk, mivel úgy gondolja, ha odamegy, csak verést kap.
Ha pórázzal tökéletesen megy, megpróbálhatjuk anélkül, később egyre távolabbról is.

Ültetés

Célszerű a kutyát pórázra venni hozzá. Legyen nálad valami jutalomfalat. Állj a kutyád mellé közvetlenül, úgy, hogy ő a bal oldaladon legyen, jobb kezedben tartsd a pórázt úgy, hogy feszüljön. Add ki az "ül" parancsot, bal kezedet a kutya marjától húzd a fara felé, és nyomd le azt.

Ha ez sikerült, jutalmazd meg.
Ha pórázzal már megy, ezt is próbáld meg anélkül, később távolabbról is (ez csak úgy fog menni, ha a kutyád már tudja a helyben maradást.)

Fektetés

A póráz kezdetben legyen a kutyán. Ültessük le, majd a "Feküdj!" parancsszót kiadva jobb kezünkkel húzzuk a föld felé a pórázt, ballal pedig nyomjuk lefelé a kutya marját.
Másik módszer, ha egy kis jutalom falatot tartunk az egyik kezünkbe, és a föld felé közelítünk vele, mire a kutya követi a kezünket, és lefekszik.
Itt is segíthetünk neki azzal, ha a nyakánál lefele nyomjuk őt.
Ha lefeküdt, jutalmazzuk, adjuk neki az eledelt. Próbáljuk egy kis időre fekve tartani, nem jó, ha azonnal felpattan.
Ha így már megy, póráz nélkül is kipróbálhatjuk. Ezután pedig kicsit távolabbról is. Ekkor álljunk vele szembe, ültessük le, hogy helyben maradjon.
Távolodjunk el, (kezdetben egy - két lépésre), nyújtsuk ki a jobb kezünket vállmagasságban előre, tenyérrel lefele, majd mutassunk vele a föld felé,

Helyben maradás

Nehéz gyakorlat, mert minden kutya ragaszkodik a gazdájához, és az most otthagyja őt, eltávolodik tőle. Éppen ezért, ennél a gyakorlatnál igen nagy türelemmel kell lennünk a kutyánkkal szemben.

Eleinte itt is célszerű pórázon tartani a kutyát.
Álljunk elé, ültessük le, majd tenyerünket tartsuk ki vállmagasságban előre és adjuk ki a parancsot: "MARADJ!". Óvatosan távolodjunk tőle, kezünket továbbra is kitartva. Ha megmozdulna, kicsit rántsuk vissza a pórázt. Semmiképp ne legyünk vele durvák. Próbáljunk meg kisebb, majd később egyre nagyobb köröket írni körülötte.
Ha már megy vegyük le a pórázt, és gyakoroljuk úgy, egyre távolabbról.

Távolról ne dicsérjük a kutyát, mert könnyen megtörténhet, hogy elindul felénk!

A sikeres oktatás és a gyors tanulás titka a kitartás, a nyugalom és a pozitív motiváció, azaz a dicséret és a jutalom.

A gyakorlat ne legyenek hosszúak, és csak akkor kezdjük el, ha kutyusunk is érdeklődő, aktív és akkor hagyjuk abba, amikor ő még szívesen folytatná, vagyis ne várjuk meg, míg a kutya megunja a gyakorlatozást.

SZABADON KÖVETÉS

Miután sorozatunk előző részeiben a kutyakiképzés alapjaival és a kutyánk nevelésekor elengedhetetlenül szükséges képességfejlesztő gyakorlatokkal és játékokkal is megismerkedtünk, rátérhetünk a minden gyakorlat vázát képező pórázon vezetésre illetve ennek nehezített válfajára a szabadon követésre.
Természetesen ennek a gyakorlatnak a tanítására is mint minden másnál a legfontosabb az ingerszegény zavaró körülményektől mentes környezetben való tanítás. Én legjobban mint a nyomkövetés, mint az engedelmességi gyakorlatok tanításánál a hajnali órákat szeretem, amikor kutya és ember egyaránt tiszta fejjel tud feladatára koncentrálni. A tanítási folyamathoz szükséges természetesen egy egysoros fojtó nyakörv olyan láncszemekkel, amelyek mindegyikébe belekapcsolható a kb. 1 méteres vezető póráz karabinere. A nyakörvet a kutyaiskolákon általánosan elterjedtekkel szemben nem úgy használjuk, hogy az egyik karikába csatoljuk a karabinert, miközben a másik karikában szabadon futó nyakörv szár folytja a kutyát, hanem az egyik karikába kapcsolt póráz segítségével a kutya nyakán közvetlen az álla alatt érintőlegesen szorosra húzzuk a nyakörvet, majd 180 fokban visszahajlítva ugyanennek a szárnak az egyik láncszemébe is belekapcsoljuk a karabinert. Ennek a nyakörvhasználatnak a segítségével egy olyan vezető eszközt kapunk kutyánk nyakán, mely anélkül, hogy az állatot fojtaná, legapróbb kézmozdulatunkat is pontosan közvetíti az állattal. Fontos dolog a nyakörv fölcsatolásánál, hogy az mindenkor a kutya álla alatt legyen meghúzva, mert a nyak alsóbb részei izmoltságuk miatt sokkal ellenállóbbak minden külső behatással szemben, ezért nem reagálnak kellő érzékenységgel mozdulatainkra. A tanításhoz ezen kívül elengedhetetlenül szükséges, hogy kutyánk ne jóllakottan lásson munkához, mert ilyenkor, ahogy nekünk, úgy neki sincs kedve dolgozni. Tehát amennyiben a reggeli órákra tesszük a gyakorlás időpontját, úgy az előző esti etetést érdemes vagy teljes egészében kihagyni, vagy lecsökkenteni fél adagra. Ha ezt meg tudtuk tenni, a tanítás közben teletehetjük zsebünket ízletes jutalomfalattal, (erre a célra legelőnyösebb az aránylag kemény, de mégsem túl fűszeres virsli ill. főzőkolbász apróra vágva: kb. 1X1X1 cm-es kocka) amivel kutyánk minden egyes általunk jónak ítélt cselekedetét azonnal megjutalmazhatjuk. Jutalmazásra lehetőleg ne használjuk száraz tápot, mert időbe telik amíg kutyánk megrágja, szomjas lesz tőle és a munka megszerettetése miatt a gyakorlásokkor valami extrát is szeretnénk neki adni a másfajta eledellel. A fent felsoroltakon kívül ajánlatos zsebünkbe tartani olyan fogási lehetőséggel rendelkező játékot (füllel rendelkező kisméretű ütőzsák, zsinóros labda) melyek segítségével kutyánkkal felszabadultan tudunk játszani.
Miután áttekintettük a gyakorláshoz szükséges felszereléseket és körülményeket térjünk rá konkrét gyakorlás folyamatára. A gyakorló területre kiérve lehetőleg mindig játékkal kezdjük napi tevékenységünket, így elkerülhetjük azt, hogy kutyánk kedvetlen legyen már a gyakorló hely meglátásakor. Az eddigiekből is kitűnik, hogy célunk nem az, hogy egy engedelmeskedő robotot alakítsunk ki kedvencünkből, hanem hogy kutyánk természetes adottságait kihasználva úgy tanítsuk meg az általunk kívánt dolgokra, hogy azokat jókedvűen, felszabadultan velünk szoros együttműködésben hajtsa végre.
Tehát a gyakorlótérre kiérve 2-5 perc felszabadult játék következik, amikor is előkerülnek zsebünkből az ott rejtegetett erre alkalmas játékok és minden kényszerítő intézkedés nélkül megpróbálunk játékba elegyedni kutyánkkal. A játék közben azokat a viselkedéselemeket próbáljuk felvenni, amit két kutya egymással való játékában megfigyelhetünk. Eközben a játék közben a labdát ill. ütőzsákot eldobva bíztatjuk kutyánkat ezen tárgyak felvételére, amennyiben a tárgyat felveszi, megpróbálunk előle elszaladni, ha utolér a fogási lehetőségeknél mi is megragadjuk a tárgyat és kutyánk erejéhez mérve "huzi-voni" játékba bonyolódunk, ilyenkor az sem baj ha négykézláb állunk, sőt még moroghatunk is. Ismét kihangsúlyozom, a legfontosabb a felszabadultság, mert a gyakorlásnak ebben a részében elsődleges célunk, hogy a tréning helyét ill. magát a tréninget megkedveltessük a kutyával.
Rövid játék után a pórázt a kutya nyakára csatolva megkezdődhet a tanítás.
Első lépésként kutyánkkal alapállást veszünk fel, melyben kedvencünk a bal lábunk mellett ül, a tanítás közben a pórázt tartó bal kéz lesz a fegyelmező eszköz, amivel a kívánt mozgásokat kutyánknál irányítjuk, jobb kezünkkel a jutalomfalattal teletömött zsebünk tartalmából jutalmazzuk az ebet. Az alaphelyzetben ülő kutyával a lábhoz vezényszó elhangzása után határozottan elindulunk, miközben jobb kezünkben már egy jutalomfalat rejtőzik. Elindulásunk után, amennyiben kutyánk nem "ragad rá" jobb kezünkre az illatok miatt és folyamatosan előre ill. oldalt megpróbál kitérni mellőlünk, úgy ezeket a kitéréseket a bal kezünkben tartott póráz kitéréssel ellentétes irányú megrántásával korrigáljuk, majd minden egyes rántás után, amikor újra felveszi a szabályos helyzetet mellettünk ezt azonnal egy falattal honoráljuk. Öt-tíz lépés megtétele után megállunk, a megállás pillanatában a pórázt felfelé megrántjuk, miközben a jobb kezünkben rejtőző jutalom falatot kutyánk feje fölé tartjuk kb. 30-50 cm-re. Amennyiben a mozdulatsor hatására kutyánk leül abban a pillanatban megkapja a feje fölötti kézből "beígért" falatkát. Amikor ezt megkapta utána elejtjük a pórázt és a másik zsebünkben rejtőző játék kerül elő és ismét kb. fél perc felszabadult játék következik, azért, hogy a fegyelmezés által okozott megterhelést végérvényesen feledtessük ebünkkel.
A rövid játék után ismét megismételhetjük az előzőekben leírt tanítási folyamatot. Figyeljünk arra, hogy az első gyakorlások alkalmával 8-10 perc, tehát max. 4-5 munkafolyamatnál többet ne végezzünk. Amikor már ez az 5-10 lépés laza pórázzal pusztán csak a jutalomfalatot tartó kezünk irányításával megy, akkor térhetünk rá hosszabb távok megtételére.
Mivel a vizsgagyakorlatok nem csak egyenesen kell menni, ezért jobbra-

balraátot ill. hátraarcot is kell tanítanunk. A jobbra-balra át mivel kutyánk folyamatosan szorosan bal lábunk mellett közlekedik nem lehet probléma. A hátra arc tanítása kicsit bonyolultabb, mert itt amíg mi egy szabályos balra történő hátra arcot végzünk addig kutyánk minket megkerülve fordul a kívánt irányba. Ezt úgy kivitelezhetjük, hogy a fordulás pillanatában a pórázt bal kezünkből a jobba áttéve és azt kissé jobbra meghúzva befordulunk a kívánt irányba s amikor kutyánk a pórázhúzás hatására ismét bal lábunk mellett helyezkedik el dicséretképpen természetesen jön a jutalomfalat. Amikor kutyánkkal a fent felsoroltakat laza pórázon végre tudjuk hajtani, következhet a tanításnak az a része, amikor az egyébként is laza pórázt megpróbáljuk fokozatosan mellőzni. Ez kezdetben rövidebb póráz használatát teszi szükségessé. A rövid póráz a kutya álló helyzetében kb. a földig érjen és ne legyen a végén "fogókengyel". A szabadonkövetés elkezdésénél a gyakorlás első része megegyezik a pórázon vezetés gyakorlattal, annyi különbséggel, hogy a szabályosan pórázon közlekedő kutya nyakába csatolt rövid pórázt - amennyiben úgy érezzük, hogy a kontaktus elég erős köztünk - menet közben elengedjük had lógjon, de ugyanúgy menetelünk tovább és a végén az ültetést is ugyanúgy hajtjuk végre csak pórázrántás nélkül. A kutya nyakában lógó rövid póráz azt a lehetőséget hagyja meg nekünk, hogy az esetleg mégis renitenskedő ebet a póráz gyors megragadásával fegyelmezni tudjuk. Valószínű, hogyha a kezdeti pórázos szakasz jól lett megtanítva a kutyának, kellően türelmesek és fokozatosak voltunk akkor ritkán kell pórázzal közbeavatkoznunk.
A tanítás egész folyamatára tehát igaz, hogy minden körülmények között az egyes munkaszakaszok után felszabadult játékkal oldjuk a feszültséget, a tanítás közben minél kevesebb erőszakkal, inkább jutalomfalattal hajtassuk végre gyakorlatainkat valamint, hogy ne engedjünk a kisértésnek a kutyánkon a legkisebb jelét látjuk a szellemi fáradásnak (már nem olyan figyelmes és élénk, esetleg ásítozik) egy rövid játékkal azonnal fejezzük be a gyakorlást.
Természetesen a fenti sorok alapján nagyon nehéz megtanítani ezeket a gyakorlatokat kedvencünkkel, de országunkban nagyon sok jó kutyaiskola működik, ahol megfelelő szakmai segítséget kaphatunk újdonsült hobbynkhoz.

SZABÁLYOS "HÁTRA ARC"

A kutya a bal oldalunkon halad, a póráz a bal kezünkben van. 
Állj meg, és fordulj el egy helyben balra, a kutyát vezesd a jobb oldalad felé, és mikor a jobb oldaladhoz ér, vedd át a pórázt a jobb kezedbe, azzal vezesd át a hátad mögött. 
Mikor a bal oldaladhoz ér, a hátad mögött vedd vissza a bal kezedbe. 

 

Oldal: A kutya tanítása, nevlése
Mindent a kutyákról - © 2008 - 2024 - kutyatipp.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat